Esik Az Esô, Ázik A Heveder
Esik az esô, ázik a heveder
Gyenge lábamat szorítja a kengyel
Bársony lekötés szorítja lovamat
Nehéz karabéj nyomja a vállamat
Megjôtt a levél fekete pecséttel,
Megjôtt a muszka, százezer emberrel.
Négyszáz ágyúval áll a harc mezején,
Igy hát, jó anyám, elmasirozok én.
Jön egy kapitány, piros pej, paripán.
Kardja megvillan a jobbik oldalán,
Kardja megvillan, az ágyú elrobban,
Szép piros vérem a földre kiloccsan.
